Felsőoktatásban gyakran használt kifejezések listájakisbox2.png

A, Á

Aktív félév: az a félév, amelyre érvényesen bejelentkeztél és kurzusokat vettél fel.

Alapképzés: az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség a jogszabályban meghatározott munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben.

B

Bejelentkezés: a bejelentkezés a Neptun-rendszeren keresztül elektronikus formában tett nyilatkozatod arról, hogy az adott félévben folytatod a tanulmányaidat. A tanévi időbeosztás tartalmazza a beiratkozás és az egyes oktatási félévekre történő bejelentkezés kezdetét és végső határidejét.

Beadandó: a tananyaghoz kapcsolódó, az oktató által meghatározott feladat, írásbeli önálló- vagy csoportmunka, amelyet a szorgalmi időszakban kell teljesíteni.

D

Diplomamunka: a diplomamunka a gyakorlati képzés során megszerzett szakmai ismeretek egy adott műben, tárgyban megvalósuló kreatív összegzése.

E, É

Elbocsátás: a hallgatói jogviszony egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetése az egyetem részéről.

Elektronikus leckekönyv: a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, ami a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat tartalmazza.

Előadás: olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását.

Előfeltétel (előtanulmányi feltételek, egymásra épülés): a szakos tanulmányokban történő előrehaladást a tantervben rögzített előfeltételi szabályok határozzák meg. A tantárgyak felvételének előfeltétele lehet más tantárgyak előzetes teljesítése. Ugyanannak a tantárgynak több előfeltétele is lehet.

F

Felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi- és vizsgakövetelményt (ide nem értve a tanulmányi- és vizsgaeljárást érintő rendelkezéseket) azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi- és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.

Félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.

Fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, vagy beszédfogyatékossággal, autista, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességgel él, és

  • fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy,
  • munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll.

G, GY

Gyakorlat: olyan, jellemzően kis csoportokban megvalósuló tanóra, amelyen az önálló munkavégzés is követelmény. 

H

Hallgatói jogviszony: a hallgatói jogviszony az egyetem és a valamely szako(ko)n tanulmányokat folytató hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, amelyben az egyetemet és a hallgatót kölcsönösen jogok illetik és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban, valamint az egyetem Szervezeti- és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint.

Hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az az elismert időtartam, amit egy átlagos körülmények között, átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató a tanulmányi követelmények teljesítésére fordít. Tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze.

K

Képzési és kimeneti követelmények (képesítési követelmények, szakmai és vizsgakövetelmények): azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.

Képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.

Képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.

Képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.

Konzultáció: az egyetem oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége az egyetem által meghatározott helyen.

Kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva. A szak szempontjából alapvető ismeretanyag.

Kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit 30 tanulmányi munkaórát jelent.

Kreditelismerés: a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben teljesített – kreditet eredményező – ismeretanyag elsajátítása alapján elismerheti a teljesített tantárgy elvégzését az érintett hallgató részére.

Kreditgyűjtés: a tanulmányok során minden tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) előírt számú kreditet el nem éri.

Kurzus: az egyetemi tanulmányok alapegysége, amely valamely tantárgy követelményeinek féléves teljesítését lehetővé tevő, az adott tantárgyhoz kapcsolódó egyéni hallgatói munkaóra és/vagy kontaktóra keretében elsajátított tanulmányokkal, és az adott tantárgyhoz kapcsolódó számonkérési követelmények teljesítésével alkotja a tantárgy adott féléves szakmai követelményrendszerét.

L

Levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, amely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor.

M

Mesterképzés: a mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség a jogszabályban meghatározott munkakör betöltésére jogosít.

Mintatanterv: a tantárgyak félévekre történő elosztását tartalmazza, az egyetem által a tantárgyak elvégzésének sorrendjére, időbeli ütemezésére ajánlott tanulmányi rend. A mintatanterv szerinti tanulmányi előrehaladással a hallgató tanulmányait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt, egyenletes terhelés mellett fejezheti be úgy, hogy minden tantárgy felvételénél eleget tehet az előtanulmányi követelményeknek. A mintatantervben előírt feltételeket a hallgató köteles teljesíteni, azonban joga van a mintatantervben előírt ütemezéstől eltérni.

O

Oklevél: Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, (záradékban - szakirány) megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a rektor eredeti aláírását, az egyetem bélyegzőjének lenyomatát.

P

Passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel.

Plágium: más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából történő kimásolása, és a szakdolgozatban vagy más írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.

R

Résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet.

S, SZ

Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.

Szakdolgozat: a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó téma írásbeli feldolgozása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban.

Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.

SZE-learning: a tanórán kívüli tanulási tevékenységet támogató, a tanuláshoz szükséges információk megszerzését elősegítő elektronikus konzultációs színtér. Alkalmas az oktatók és hallgatók közötti általános kapcsolattartásra, elektronikus tananyagok, médiafájlok lejátszására, valamint az egyetemen az általános együttműködést igénylő mindennapos folyamatok támogatására.

Szorgalmi időszak: első napja a tantárgyfelvételi időszak első napja, a vizsgaidőszak kezdőnapjáig tart. A szorgalmi időszak első hete a tantárgyfelvételi időszak.

T

Tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan azok az ismeretek, amelyek az oktatás, a kredit megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezik, továbbá a tantárgyfelmentés és a tantárgyelismerés viszonyítási alapja is.

Tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.

Tantárgy: a tantárgy egy vagy több félévnyi, összetartozó ismeretanyagot tartalmazó, egymásra épülő kurzusok rendszere.

Tantárgyfelmentés: a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben, tudományos diákköri konferencián vagy más tudományos konferencián bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más módon teljesített – kreditet nem eredményező – ismeretanyag vagy tudományos teljesítmény elvégzése/elérése alapján mentesítheti az érintett hallgatót meghatározott tantárgy(ak) elvégzése alól.

Tanterv: a tanterv egy adott szaknak – a képesítési követelmények, illetőleg a képzési és kimeneti követelmények keretei között – a Szenátus által elfogadott követelményrendszere, amely a szak elvégzésének alapvető szakmai feltételeit tartalmazza.

U

Utóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése az adott vizsgaidőszakban.

V

Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és más tanulmányi követelmények teljesítését (kivéve: nyelvvizsga letétele, szakdolgozat/diplomamunka elkészítése), a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja (a szakdolgozathoz/diplomamunkához rendelt kreditpontok kivételével). Minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája.

Vizsgatárgy (CV): olyan tantárgy, amihez kizárólag vizsga tartozik, az oktatói közreműködés mindössze konzultáció formájában valósul meg. Ilyen tantárgy nem lehet a mintatanterv szerinti gyakorlati tárgy.

Z

Zárthelyi dolgozat (ZH): a zárthelyi dolgozat a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag egy részének vagy egészének számonkérése írásbeli formában.